Csalódni eg barátban hatalmas előnyöket és hátrányokat jelent.első sorban csalódni és döhösnek lenni…másodsorban pedig megtanulunk másként nézni a világra.Én csalódtam és utálom nagyon xy-t. De tanultam valamit.Én marha gazdag vagyok.egy család.egy rakat barát.meg tető a fejem fölött.
“Százszor csalódni magunkban, mint egyszer csalódni a legjobb barátban…”
” A porno az egyetlen olyan műfaj, ahol 100%-os a happy end! “
Mindannyian vesztünk el olyanokat, akiket szeretünk. Hogy másképp tudnánk meg, hogy milyen fontosak számunkra?
Furcsa dolog hazaérkezni. Minden ugyanúgy néz ki. Ugyanolyan az illata.
Ugyanúgy érzel. Rájössz, hogy az egyetlen dolog, ami változott, az te
magad vagy.
A bizalom törékeny kincs: ha egyszer elnyertük, óriási szabadságot
kapunk általa, de ha egyszer elvész, olykor lehetetlen visszaszerezni.
“Van a csend, és van az a csend, amit csak a barátoddal osztasz meg. A kettő távolról sem ugyanaz. De ezt igazán csak akkor látod, amikor az utóbbi már nem létezik.”
Minden mesének egy tanulsága van: végül mind elbukunk.
“Üresség mit érzek belül,
Nincs velünk az kit szeretünk,
Nincs velünk ki megnevetetett,
Nincs ki azt mondja szeretlek!
Gyere vissza elveszett idő,
Gyere és ölelj szorosan,
Mondd hogy itt vagyok és itt is maradok!
Nem kell olyan barát, ki csak szóval szeret.
Rosszkedvedet hiába babusgatod, attól nem javul meg.
-Te vagy az egyetlen férfi akire mindig számíthatok. Melletted úgy érzem önmagam vagyok és ez jó dolog..
Az az igazság, hogy szeretlek.. Elmondani sem tudom mennyire…
Nem árulhatok el mindent annyi mindent mondanék… Annyi a kimondatlan szó…
Szeretném ha tudnád ha baj van rám mindig számíthatsz.. Sosem hagylak
cserben.. Örökké vigyázok rád a szavamat adom.. Örökké a barátod leszek…
-Csak a barátom?
-Ennyit tudok nyújtani…
=[
“Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni
szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így válaszolt:
- Az én idom végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi?
- Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?
- Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást,
majd visszavágyódnak a gyermekkorba. Azt, hogy akár az egészségüket is
feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá,
hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt,
hogy megfeledkeznek a jelenről, így aztán nemhogy a jövőt, de a jelent
sem élik meg. Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg és úgy
halnak meg, mintha sose éltek volna.
- Atyaként mit szeretnél, hogy gyerekeid mely tanulságokat jegyeznék meg?
- Tanulják meg, hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet.
Hagyni kell, hogy szerethessenek. Nem az a legértékesebb, hogy mit
szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak mellettünk. Tanulják
meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magukat, saját magukhoz képest
legyünk elbírálhatóak. Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a
legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége. Tanulják
meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk
azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek
begyógyuljanak.A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell
megtanulni. El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek,
de nem tanulták meg kimutatni érzelmeiket. Meg kell tanulni, hogy
bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem. Két ember nézheti
ugyanazt a dolgot, és mégis két másféle dolgot látnak. Meg kell
tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk és mégis
szeret. Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk
magunknak is.
Búcsúzásnál megköszöntem szavait, Ő pedig így válaszolt:
- Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, hogy érzéseket ébresztettél bennük.”
Olyan nehéz minden nap a szemedbe nézni,
és tudni hogy talán másképp is lehetett volna.
Vannak álmok, amelyek jobb ha nem teljesülnek.
Töröld meg a szemed, hogy tisztán lásd, ahogy összetörnek előtted az álmaid…
![]()
„Sokkal okosabb, ha az ember türelmesen elviseli azt, ami csak neki fáj, mintha elhamarkodottan olyasmit tesz, aminek káros következményeit mások is megsínylik.
“I don’t know why but when I look in your eyes I felt something that seems so right
~Nem tudom miért, de ha a szemedbe nézek, érzek valamit, ami oly igaznak tűnik” ^^
“Az álom valami, amire igazán vágysz, ami igazán fontos neked. Az álom valami, amit elképzeltél, és amiről nem szabad lemondanod. Mindegy, hogy nem érti senki, mindegy, hogy mit gondolnak róla. Ez a Te álmod, és mindet meg kell tenned érte, hogy valóra váltsd!Mindent. Nem szabad, hogy érdekeljen, mit gondolnak róla az emberek.”
“Az ember azt hinné, hogy meg lehet azt is szokni, ha az ember sokat van egyedül. De nem. Ezt az egyet nem lehet megszokni soha.”
“Kislánykorodban azt gondolod, hogy minden az elképzeléseid szerint alakul majd, bármit elérhetsz és egy szép napon hozzámész álmaid hercegéhez… Persze ahogy telnek az évek egyre tapasztaltabb leszel és lassan rájössz, hogy az élet nem egészen olyan mint egy tündérmese… De az ember egy ponton rádöbben, hogy rajta múlik megírja-e a saját tündérmeséjét…”![]()
“Az emlék olyan, hogy attól sóhajtani kell, mert belül valami elolvad.”
“…lassan de biztosan kiölte belőlem a gyereket… Mert nem tetszett neki, hogy az ellentétét látom annak amit ő… Csak azért, mert nem tetszett neki, hogy komolytalanul képes voltam órákon át a természetben, egy fa alatt feküdni, nem törődve másokkal… Csak azért mert nem tetszett neki, hogy én akkoris mosolyogtam, amikor semm okom nem lett volna rá… Csak azért mert a bennem dúló szeretetet úgy fejeztem ki, hogy néha belecsíptem eggyet a karjába…És én hittem neki… Hittem , hogy amit csinálok az komolytalan dolog, és ha folytatom senkinek nem fogok kelleni. Elhittem, hogy bennem van a hiba és dolog amit teszek, megbánt másokat. Főleg őt… Elhittem amikor azt mondta, hogy én megbántom őt, semmibe veszem és gátlástalanul kifigurázom a érzéseit. és közben észre sem veszem. Mert én semmit sem veszek észre ami körülöttem történik. Talán igaza volt… mert én nem foglalkoztam a politikával, a háborúkkal a természeti katasztrófákkal, a globális felmelegedéssel , a tőzsdével,se azzal , hogy épp mit írnak az ujságok… És mikor állást kaptam büszke voltam magamra, hogy képes voltam változni.. Képes voltam felnőni és törődni az embertársaimmal. Hogy megtanultam kezelni a pénzt, hogy letettem a jogsit, és lett egy piros sportkocsim, hogy minden este amikor lefekszek arra gondolok hogy: „igen.. ezaz..”…és a végén de legutolsó sorban megtanultam hazudni és az érzelmeimet elrejteni. Így 40 felé közeledve, sikeres politikusként, rájöttem, hogy nemcsak hogy ki ölte belőlem a kislányt… De egy tömegcikket is gyártott belőlem… És azt is sikerült elérnie, hogy mikor a 14 éves tinédzser lányom, hiúan és segítőkészen, mosolygó arccal azt mondja: „ Anya! nem kell ezt csinálnod…!” – én egyszerűen gondolkodás nélkül rávágom: „Kislányom.. Nőlj már fel végre…!”
Elválnak útjaink…változnak álmaink.
“Holnap este a vonatban ülök és minden zökkenés, minden nyikorgás eszembe juttatja, hogy percről-percre messzebb kerülök tőle. És ő talán nem bánja, hogy nem vagyok ott, nem is gondol rám…“
“Már nem gyötrődsz a múlton, úgy érzed elfeledted őt, de meglátod egy másik lánnyal, s összedől elképzelt jövőd.Nem számít utána kivel voltál, s mit tettél nélküle, mert ha újra látod fáj, s rájössz milyen boldog volt a múlt vele.S most a keserű jelenben élsz, mely nem boldogtalan, csak hiányos, ráébredsz,hogy még mindig szükséged van rá, de ez jelentéktelen most. Hisz, mit is tehetnél ellene miközben ő már nem szeret, nem érdekled, ez szívfacsaró érzés, de mit is tehetnél hisz a múlt már porrá lett. Hányszor mondtad már hogy túltetted magad rajta, s mondanád most is, de hiába lenne a csalfa hazugság, nem kell olyan élet mely hamis. Hisz életed részévé vált attól a perctől mikor megismerted, s hiába megannyi erőlködés, hiába, hisz úgysem feleded. Nem maradt más, mint hogy beletörődj a ténybe, s belátod vele már nem lesz közös jövő ebben a létbe. Akkor jó volt, most már vége nem lesz baj ha elfeleded végre, rájössz mi a helyes s pontot teszel e sor végére…“
“Az érzéseimnek nem parancsolhatok, és maga az a tény, hogy az ember szeret, egyszersmind jogot is ad rá, hogy szeressen, bárhogy is csóválja a fejét a világ.”

“Furcsa dolog, te is bizonyára már ezerszer elmondtad… hogy soha nem
fogod megtudni, mire vagy képes, amíg meg nem próbálod. Bármennyire is
szomorúan hangzik, legtöbben soha sem próbálnak meg semmit sem
csinálni, addig amíg nem biztosak benne, hogy menni fog nekik.”
Since there’s no more you and me..
It’s time I let you go
So I can be free
And live my life how it should be
No matter how hard it is I’ll be fine without you
“Yes I will”.
Amióta nem vagyunk már együtt..
Itt az idő, hogy elengedjelek
És szabad lehetek
És úgy élhetem az életem, ahogy kéne
Nem számit, hogy milyen nehéz, el leszek nélküled
“Igen ezt akarom”.
“A legjózanabb fej sem képes elhinni -noha tudja- hogy a
szerelme egyszer
megszűnik: valóságnak érzi az illúziót, és bár jól tudja, hogy csak
illúzió, jobban ragaszkodik hozzá, mint a valósághoz.”
Ha nem szólsz hozzám azt remélem, nem
mondok neked olyat én sem.A szavak mind úgy tapadnak hozzám ahogy a
levelek ősszel a kerítésre.Úgy hiszed hogy csak velem lehetsz boldog én
meg sokszor hogy, hogy csak veled nem.Pedig ahogy most állnak a dolgok
arra vártam egész életemben…”
*Tudom,hogy nem illek hozzád, és te nem illesz hozzám.
De mikor éjjel bújsz, valahogy mindig a szívem legmélyéről húz az érzés. ……
Mindig egy újabb csínnyel csábít titkos kalandra,
amit eltapos a hajnal, igen tudom, holnapra semmi sem maradna.
De a tegnap a miénk,…..*
![]()
“Még mindig szükségem van rád,
Még mindig törődöm veled,
Bár már mindent elmondtunk és megtettünk,
Még mindig érezlek, mintha melletted lennék,
De te még mindig nem teszel semmit
Most nézz rám,
Ahelyett, hogy továbblépnék,
Nem akarom észrevenni,
Hogy mindig önmagamat ismétlem.
Igen, leragadtam egy pillanatban,
Mely nem tarthatott sokáig.
Megharaptam a nyelvem és “nyaldosnám a sebeimet”, ha lenne mivel. Nem tudsz segíteni?
H*a* *a* b*e*t*ü*k* k*ö*z*ö*t*t* *c*s*i*l*l*a*g*o*k*a*t* l*á*t*s*z* *s*z*ü**k*s*é*g*e*d *v*a*n* *s*z**e*x*r*e*!*
Ha egy férfi megérint a szavaival, akkor a keze sincs már messze.
*Csak néztem, ahogy elmegy. Nem tettem semmit. Hidegen elköszöntünk egymástól, még ha belül üvöltöttem is, hogy „maradj”.*
“Nem vagyok különösebben tehetséges. Csupán szenvedélyesen kíváncsi.”
“Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.”
“I never felt this way before
Everything that I do
Reminds me of you..”
~Sohasem éreztem ezt azelőtt
minden,amit teszek
rád emlékeztetnek..”